A Chanel blézer története

Kis híján fel kellett számolnia divatházát a II. Világháború alatt, a divat nagyasszonyának azonban sikerült visszatérnie a csúcsra, amelyet nagy mértékben köszönhet az általa tervezett tweed blézer sikerének.

Stílus és tweed

A négy zsebrátétes, egyenes szabású, rövid fazonú kabátkát az ’50-es évek elején mutatta be, egyfajta ellenpontjaként Christian Dior extra nőies sziluettjeinek, amelyek a “New Look” kollekcióval jelentek meg. Célja ugyanaz volt, ami kezdetben is: elegáns, de kényelmes ruhát tervezni, amelyben könnyen lehet mozogni. Amely felszabadítja a nőket, ahelyett, hogy gúzsba kötné. Korábbi ruhaterveinek felfrissítése tökéletesen beteljesítette a célokat.

Forrás: Getty Images

A blézerhez és a hozzájuk tervezett szoknyákhoz tweed anyagot társított – ezt már jól ismerte, hiszen 1924 óta folyamatosan dolgozott vele. Egykori szeretője, Westminster grófja ismertette össze őt akkoriban skóciai textilkészítőkkel, akiktől aztán hosszú évekig rendelte az olcsónak számító anyagot ruhái számára. Sportruházatot, kabátot, felsőruházatot egyaránt tervezett tweedből, a kabátka egyszerű, praktikus és mégis nőies szabása azonban új szintre emelte a kelme iránti rajongást.

Chanel még a ’30-as években döntött úgy, hogy ruháihoz a tweed szövetet nem csak Skóciából rendeli, hanem egy francia készítővel, a Lesage manufaktúrával is készítteti azokat – attól, amely a mai napig felelős a káprázatos anyagcsodákért, amelyek a Chanel ház kifutóján megjelennek. A szövés során számos különböző textil szálat, selymet, pamutot, de akár műszőrmét is kombinálhatnak, gyöngyökkel díszített fonalakkal, fémszálakkal, szalagokkal is gazdagíthatják az anyagot, amely így végtelen számú variációban állítható elő az egészen puha, lágy esésűtől a robosztus, vastag típusig.

Hiába múlt már el Chanel 70 éves, olyan tűpontosan érzett rá arra, milyen ruházatra vágynak a modern, nagyvárosi, független nők az ’50-es években, amelyre kevés divattervező volt képes. A határozott szabásvonalú kabátka maszkulin jellegét imádták a hölgyek, akik erőt és magabiztosságot kaptak az öltözéktől, miközben a hozzá passzoló szoknyának köszönhetően nőiességükből sem veszítettek egy szemernyit sem.

A leghíresebb Chanel blézer

A kabátkát, majd szép sorban a divatház többi ruháját, kiegészítőjét hamar felfedezték maguknak újra a hírességek is, Jackie Kennedy neve pedig szinte egybeforrt a Chanel blézerével: 1963. november 22-én Dallasban, azon a bizonyos fekete betűs napon, mikor férjét, Kennedy elnököt lelőtték, egy pink, kétsoros gombolású Chanel kosztümöt viselt.

A ruha a lövéskor vérfoltos lett, Kennedy asszony azonban nem volt hajlandó levenni azt, mondván, azt akarja, hogy az emberek lássák, mi történt. Csak másnap, mikor visszaért a Fehér Házba öltözött át tiszta ruhába. A kosztümöt és kiegészítőit azután tisztíttatás nélkül egy dobozba tették és elzárták a kíváncsi szemek elől. A mai napig az Amerikai Nemzeti Archívum őrzi és senki sem tekintheti meg a történelem részévé vált ruhadarabot, amelyen  látható (lenne) a vérfolt. Jackie Kennedy halála után a ruhát lánya örökölte, aki 2003-ban odaajándékozta az öltözéket az Archívumnak, de a publikusságra vonatkozó kikötést megerősítette: legalább száz évig, vagyis 2103-ig nem lehet bemutatni a nyilvánosságnak a kosztümöt.

Pinterest

undefined

A pink Chanel kosztüm hírnevét csak növeli, hogy sokáig kétséges volt, egyáltalán eredeti Chanel darabról van-e szó. Pink színben Chanel az 1961-es őszi/téli kollekciója számára tervezett kosztümöt, Kennedy asszonyról pedig több fotó is készült 1961-62-ben, mikor azt, vagy ahhoz nagyon hasonló viselt, majd két év kihagyás után épp azon a novemberi napon vette fel újra. 2010-ig ment a találgatás, vajon eredeti Chanel kosztümről volt-e szó, végül a választ Coco Chanel elismert önéletrajzírója adta meg: a kosztüm nem Párizsban készült a Chanel műhelyében, azonban annak mind az anyaga, mind a felhasznált gombok és rátétek onnan érkeztek kifejezetten Jackie Kennedy rendelésére. A kész kosztümöt Chez Ninon, a korszak neves New York-i ruhatervezője varrta méretre, ez azonban elsősorban amiatt volt, hogy a First Lady-t ne vádolják meg azzal, hogy nem támogatja hű hazafi módjára az amerikai designereket.

Persze nem csak ő volt az egyetlen, aki imádta Chanel ruháit. Brigitte Bardot, Romy Schneider, Grace Kelly vagy épp Jane Fonda is hűséges vásárlóknak számítottak, de pár évtizeddel később Diana hercegnő is szívesen viselt Chanel kosztümöket hivatalos alkalmakkor.

Egy új korszak

Nagy fordulat történt nem csak a divatház, de a blézer életében is, mikor 1983-ban Karl Lagerfeld került a vezető tervezői székbe. A blézerek stílusát felfrissítette, új színeket, anyagmintákat vezetett be, miközben a tweed kiskabátot kollekciói középpontjába helyezte.

Lagerfeld a mai napig képes újdonságot vinni a blézerek megjelenésébe, miközben a tweed anyag használatát is forradalmasította: nem csak kabátkák és szoknyák, de táskák, sportcipők, baseball sapkák is készültek már használatával, sőt még tablet tartó tokok is.

Mentés

Hozzászólások  ( 0 )
Még több cikk