Kishibás termékek, amiktől különlegesnek érezzük magunkat

Tévedni emberi dolog, mégis, a legritkábban vagyunk rá hajlandóak, hogy közszemlére bocsássuk hibánkat. Nem csoda, a trollok világát éljük, képesek vagyunk akkor is a másikra támadni, ha az semmi rosszat nem tett, nemhogy akkor, ha emberi gyengeségének ad némi felületet.

A világmárkák is igyekeznek tökéletlenségük legkisebb jelét is elhantolni, hiszen nem lehet, hogy a brand életképességét egy aprócska hiba is veszélyeztesse. Mindez persze érthető, mégis, úgy tűnik, bizonyos esetekben érdemes megállniuk és gondolkodni, mielőtt megsemmisítenék a félresikerült szériát.

Mi vevők ugyanis sok esetben igenis nyitottak vagyunk a hibás termékekre, sőt, alkalomadtán többet is hajlandóak vagyunk fizetni értük, mint tökéletes társaikért. Ez az eredménye annak a kutatásnak, amit a Yale, a Bostoni Egyetem és Georgia Egyetem professzorai végeztek.

A csoki és a tintapaca

A kutatók többféle módon is vizsgálták a vásárlói szokásokat, első vizsgált termékük egy csokoládé volt, amiről a résztvevőknek azt mondták, a szakács aki készítette, öt perccel tovább hagyta a sütőben, így az íze egészen más, mint a többié. A teszt alanyai választhattak: megkóstolják a csokit vagy eltesznek egy kis extra pénzt helyette. Meglepő módon a többség a pénz helyett a csoki ízére volt kíváncsi, mikor azt mondták, a szakács véletlenül felejtette az édességet a sütőben, nem szándékos cselekedetről volt szó.

A vásárlók vajon azért választották az édességet, mert a szerencsétlen véletlen végül egy jobb terméket (vagy legalábbis annak ígéretét) eredményezte? Lehetséges. Egy másik vizsgálatukban ezért arra voltak kíváncsiak, mi történik, ha a hiba során a termék egyértelműen rosszabb minőségű lesz, mint az eredeti.

Ennek teszteléséhez egy művészeti alkotást választottak, amelyen egy kisebb folt volt látható. A résztvevők egy részének azt mondták, a képen látható pacát a művész véletlenül okozta azzal, hogy ráejtette a tollát, míg a másik csoportnak azt, a művész maga döntött úgy, hogy tollával egy kicsit összemaszatolja a képet. Érdekes eredmény született ekkor is. Azok közül, akik úgy tudták, véletlen hibából lett elcsúfítva a kép, többen voltak hajlandóak megvásárolni, ráadásul többet is kifizettek volna érte.

Hibás nyomtatású The Beatles plakát (Fotó: Getty Images)

A véletlen hibák okozta újdonság fogadtatása persze nagyban függ a termék jellegétől, nem mindegy, hogy megesszük vagy a falra akasztjuk ki. Az azonban elgondolkodtató, hogy talán nem minden esetben kellene a süllyesztőben landolniuk a kishibás gyártmányoknak abban a korban, amikor a vásárlók ki vannak éhezve az egyediségre. Hasonló okból oly drágák a keleti szőnyegek is (leszámítva persze a kézi munka értékét, magas minőségét). A hagyományos technikával készített portékák természetes velejárói a kis hibák, amik épp úgy az egyediségét adják, mint maga tény, hogy nincs két teljesen egyforma belőlük.

Random sóhaj

Az egyediség és a véletlenszerűség tehát kéz a kézben jár és jól is teszik. Megvizsgálták ugyanis, mi van akkor, ha a kész termék a véletlen műve, az eredmény azonban egyáltalán nem számít egyedinek. Ehhez egy hip-hop számot játszottak le a résztvevők két csoportjának: az egyiknek előzetesen azt mondták, hogy az énekes levegővételeinek hangja véletlenül bennmaradtak a kész számban, míg a másik csapat úgy értesült, a zajokat direkt hagyták benne. Akik azt hitték, a felvétel véletlenül sikeredett ilyenre, többet voltak hajlandóak fizetni a zenéért.

Fotó: Getty Images

A vizsgálat itt azonban nem ért véget, a tesztalanyoknak következő körben azt mondták, ugyan a zeneszám a hiba miatt egyedi, ebben a műfajban ez egyáltalán nem számít ritkaságnak, sokszor az előadóművészek direkt bekeverik szuszogásuk hangját is a kész felvételekbe. Innentől aztán változott a vásárlói hajlandóság, a megkérdezettek mégsem akartak többet fizetni érte, hogy a zenét valamilyen adathordozón hazavigyék.

Fotó: Getty Images

Hogy tovább fokozzák a dolgot, csináltak egy utolsó kutatást is, amiben eBay-en megrendelhető vintage fotókat kellett értékelniük. A képek ugyanattól az eladótól származtak, ám egy részük exponálási vagy más fotózási hibából eredően minőségben kifogásolható volt. A véletlen hibákról az eladó a leírásban tájékoztatta a vevőket, akik ennek ellenére is megvették azokat, sőt, jobban egymásra licitáltak, mint a hibátlan képek esetén.

A gyártóknak tehát érdemes foglalkozni a gondolattal, hogy a véletlen hibák okozta “újításokból” válhatnak-e kultusztárgyak a rajongók körében. Na, nem arra az esetre kell gondolni, mikor hibás volta használhatatlanná teszi a terméket vagy ne adj isten még az egészségünket is károsíthatja. De ha egy olyan egyszerű termék, mint a postai bélyeg is dollármilliókat érő gyűjtői ritkasággá válhat pusztán amiatt, hogy a kép fordítva lett rányomtatva, talán más produktum is hasonló sikereket érhet el.

2005-ben 2,7 millió dollárért cserélt gazdát New Yorkban a négyes bélyegritkaság, aminek képeire a repülőt fordítva nyomtatták rá.

Mentés

Mentés

Hozzászólások  ( 0 )
Még több cikk